...és én megint végig itthon voltam! Nekem megint senki nem szólt, még ő maga sem jelezte hogy rossz lenne neki, hogy szenved. Nem akarta hogy vele menjek, ő csak szépen hátra ment a kertbe, és meghalt. Pedig szenvedett... kapart és kűzdött az életéért. És mégse akarta hogy legyen vele valaki. És én pedig végig a szobámban voltam... és jól éreztem magam, aztán békésen aludtam amég ő kűzdött azért, hogy ne hagyjon itt minket. És én észre se vettem. Hánynom kell magamtól!...